Tower of Dawn - A hajnal tornya

Szerző: Sarah J. Maas
Eredeti cím: Tower of Dawn
Sorozat: Üvegtrón 6.
Oldalszám: 792
Kiadó: Könyvmolyképző
Egy csodálatos birodalom.
Egy kétségbeesett küldetés.
Egy ősi titok.

Chaol Westfall és Nesryn Faliq azért érkezett Antica tündöklő városába, hogy szövetséget kössön a déli kontinens kagánjával, akinek hatalmas serege jelenti Erilea utolsó reménysugarát. De nem ez az egyetlen oka, hogy Anticába utaztak: gyógyírt keresnek Chaol Résvárban szerzett sebeire a legendás Torre Cesmében.
A gyerekként iszonyatos borzalmakat átélő Yrene Towers a legkevésbé sem kíván az ifjú adarlani nemesen segíteni, meggyógyítani meg aztán főleg nem akarja. Csakhogy esküt tett, miszerint segíti az elesetteket – és tartja is a szavát. Azonban Lord Westfallt sötétség kíséri, és Yrene hamarosan rádöbben, hogy a fiú múltja mindkettejüket magával ragadhatja.
A távoli hegyekben harcosok lenyűgöző rukokon szárnyalnak, és az árnyak mélyén régóta várt válaszok lapulnak. Olyan tudás, ami a túlélést jelentheti a világ számára – vagy a végső pusztulást.

Értékelésem

 Ez bár nem a Hajnal tornyához kapcsolódik, meg kell hogy osszam veletek: a kedvenc fan made Üvegtrón trailerem.


Az értékelés S P O I L E R E S az Üvegtrón sorozat korábbi köteteire, de magára a Hajnal tornyára nem!

 Nagyon vártam már ezt a könyvet, hiszen majdnem egy éven keresztül nem jutottunk Sarah J. Maas könyvhöz, pedig az ő írásai mindig az olvasmányélményeim egyik kiemelkedő fénypontját alkotják. Persze ahogy az Üvegtrón ötödik része, a Viharok birodalma véget ért, jobban örültem volna a közvetlen folytatásnak. Finoman fogalmazva, mert még mindig tűkön ülök hogy mi fog történni. Míg be nem fejeztem ezt a könyvet, kiegészítő kötetként gondoltam rá, de így olvasás után be kell látnom, hogy megérdemli a 6. rész címet. Az elején ez nem volt olyan szembeötlő, de a végére kulcsfontosságú dolgok derülnek ki, amik biztos hogy elengedhetetlenek lesznek a hetedik részhez.

Ezt azért is tartom fontosnak külön kiemelni, mert tudom, hogy sokan ódzkodnak az elolvasásától Chaol miatt. Nekem se volt a kedvenc szereplőm, bár még az első két kötetben neki szurkoltam és nem Doriannek. Persze utána Rowan mindenkit lesöpört a színről, de ez egy másik kérdés. Chaol karakterének megítélése változott nálam a legtöbbet a sorozatban. Messze nem bosszantott annyira, mint sokakat, azért bennem is voltak kételyek az úgymond saját könyvével kapcsolatban. Ha már mellékszál, egy Mannon-vonalnak jobban örültem volna. Szerencsére a könyv minden várakozásomat felülmúlta, sikerült hangulatosra és izgalmasra megírni.

Az történet alapja az, hogy Chaol megpróbál sereget toborozni Aelinnek, plusz mivel a résvári csatában lebénult deréktól lefelé, erre is keresi a gyógymódot. Kissé tipikus véletlen, hogy aki segíteni tudna rajta az pont az az Yrene Towers, akit Aelin még Celaenaként megmentett. Nesryn is Chaollal tart az útra, köztük viszont a romantikus kapcsolat egyáltalán nem érződik, de gondolom ez szándékosan van így. Rengeteg új szereplőt ismerünk meg, illetve egy egész másfajta társadalmi berendezkedést is. Yrenet gyorsan megszerettem, jó karakter, ráadásul nem is ellentmondásos a visszatekintésből megismert énjével, aminek külön örülök. Először nem akar segíteni a kapitánynak, de szép lassan rájön, hogy nem az, akinek gondolta.

Érdekes volt, hogy Chaol sebe leginkább lelki eredetűnek bizonyult, pontosabban a sötétség még mindig benne maradt a gerincében, ez akadályozta a gyógyulást. Izgalmas volt végigkövetni, ahogy ezt a démoni valamit megpróbálták közös erővel visszaszorítani.

Ezen bonyodalmakon kívül még viszonylag a könyv elején belép egy újabb konfliktus: egy valg megtámadja a Torre gyógyítóit, elsősorban Yrenet, aki próbál minél többet megtudni róluk. Később még nagyobbá válik a fenyegetés és ettől csak még izgalmasabb lesz a történet. Egy idő után Chaol és Nesryn külön utakra indulnak, onnantól két cselekményszálon fut a történet. Nesryn oldalán megint egy új társadalomba csöppenünk, tele nagyon furcsa szokásokkal, emberekkel és lényekkel. Ráadáskén sok remek harci jelenet is elénk tárul általa. Az is tetszett, hogy Chaol néha híreket kap Aelinről, így nagyjából időben össze tudjuk egyeztetni a történteket.

Arról már szinte kár is beszélni, hogy az írónőtől megszokott bombával zárul a könyv, csak hogy még elviselhetetlenebb legyen a várakozás a hetedik kötetre. Bár ha minden igaz, már csak 9 hónapot kell kibírni a magyar megjelenésig, legalábbis nagyon remélem hogy nem fog átcsúszni a jövő évre.
Tehát a Chaolt nem szeretőknek is bátran ajánlom a könyvet, itt tényleg sokkal szerethetőbb mint a korábbiakban.

Külföldi borítók:



 Nekem az első tetszik a legjobban, de igazából mindegyik elég klassz :)




A képek a pinterest táblámról származnak: https://www.pinterest.com/afresli/blog/

Megjegyzések